Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyék természetföldrajzi viszonyai változatos képet mutatnak, ami jelentősen meghatározza a térség vízgazdálkodási jellemzőit. A terület hegyvidéki részeihez tartozik a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység, amelyek jelentős területükkel számos kisebb vízfolyás vízgyűjtőjét is alkotják. A hegy- és dombvidékeken a nagyobb esések miatt kiemelten fontos a vízkészletek helyben tartása tározókkal és az eséscsökkentést célzó műszaki beavatkozásokkal, amelyek segítik az árvízi biztonság növelését és a helyi vízháztartás stabilizálását.
A térség nagyobb folyóvizei – Tisza, Bodrog, Sajó, Bódva, Hernád – döntő részben külföldön erednek és nagy vízgyűjtő területtel rendelkeznek, amelynek következtében a folyók vízjárása sokszor független a helyi időjárástól. A felső szakaszokon (Kárpátok, Felvidék, stb.) lehulló csapadék, vagy hóolvadás hatására hatalmas árhullámok érkezhetnek a magyarországi szakaszokra. E folyók szabályozása, valamint a mellékvízfolyások kezelése kiemelt vízgazdálkodási feladat, különös tekintettel a határon túlról érkező árhullámok és vízkészlet-ingadozások kezelésére. Hazai területen az egyik legjelentősebb és szinte a teljes Tisza-völgy vízgazdálkodási viszonyait meghatározza a Tiszalöki Vízlépcső, amely duzzasztott vízkészlettel komplex módon elégíti ki a társadalom vízigényét. Igazgatóságunk együttműködik a szomszédos országokkal az előrejelzésben és a vízhozamok szabályozásában, ez hozzájárul a határon túlról érkező vízhozam-ingadozások és az esetleges szennyeződések hatékony kezelésében, amelyek szintén kihívást jelentenek a vízgazdálkodásban. Nagyobb vízgyűjtővel teljes egészében hazai területen a Mátra vizeit összegyűjtő Tarna vízrendszer rendelkezik, míg a Zemplénben a Takta vízfolyás.
A síkvidéki területek mély fekvésük miatt sajátosan érzékenyek a kihívásokra, melyek közül a belvizek és vízhiány problémakörét egymás mellett kell említeni. Ezeken a nagytérségi területeken a vízelvezetést-vízpótlást elsősorban a kisvízfolyások és a több száz km csatornahálózat biztosítja. A téli és kora tavaszi hónapokban jellemző belvízes időszakban különösen nagy jelentőségű a vizek tározása, helyben tartása a mélyvonulatok és holtágak feltöltése a nyári időszak vízhiányának mérséklése érdekében, összhangban a térség gazdálkodóinak és a természetvédelem érdekeinek szem előtt tartásával.
Összességében a terület természetföldrajzi adottságai által meghatározott változatos vízgazdálkodási feltételek folyamatosan összehangolt, terület-specifikus és integrált vízgazdálkodási szemlélet alkalmazását teszik szükségessé.
Működési területünkön a teljesség igénye nélkül az alábbi főbb létesítmények, rendszerek állnak a vízbiztonság szolgálatában:
Hegy és dombvidéki térség:
A Hór-völgyi (más néven Mezőkövesdi) tározó 1987-ben épült, komplex hasznosítású tározóként, tehát a tározó elsődlegesen árvízcsúcs-csökkentési, másodlagosan mezőgazdasági (öntözési) célú vízvisszatartást valósít meg, továbbá a tározó halászati (horgászati) és jóléti célt is megvalósít. Az árvízi térfogat szabadon tartása mellett a tározó üzemi vízszinten 3 400 000 m3 víz visszatartására, betározására alkalmas.
Hór-völgyi (Mezőkövesdi) tározó
A Szoros-völgyi (más néven Bogácsi) tározó 1978-ban épült. A tározó elsődlegesen a Szoros-patakon levonuló árhullámok visszatartására, azaz árvízcsúcs-csökkentési céllal épült, de a tározó jelenleg halászati (horgászati) és jóléti célt is szolgál. Az árvízi térfogat szabadon tartása mellett a tározó üzemi vízszinten 478 400 m3 víz visszatartására, betározására alkalmas.
Szoros-völgyi (Bogácsi) tározó
A Laskó-völgyi (más néven Egerszalóki) tározó 1981-től üzemel, komplex hasznosítású tározóként. A tározó elsődlegesen árvízcsúcs-csökkentési, másodlagosan mezőgazdasági (öntözési) célú vízvisszatartást valósít meg, továbbá a tározó halászati (horgászati) és jóléti, valamint vízminőségvédelmi célokat is szolgál. Az árvízi térfogat szabadon tartása mellett a tározó üzemi vízszinten 4 180 000 m3 víz visszatartására, betározására alkalmas.
Laskó-völgyi (Egerszalóki) tározó
A Gyöngyös-Nagyrédei tározó 1975-től üzemel. A tározó elsődlegesen a Tarján- és a Toka-patakon levonuló árhullámok visszatartására, azaz árvízcsúcs-csökkentésre szolgál, de a tározó nagyon fontos másodlagos hasznosítási célja a mezőgazdasági célú vízvisszatartás, vízszolgáltatás, valamint a halászati (horgászati) és jóléti hasznosítás is. Az árvízi térfogat szabadon tartása mellett a tározó üzemi vízszinten 1 200 000 m3 víz visszatartására, betározására alkalmas.
Gyöngyös-Nagyrédei tározó
Síkvidéki területek: Geleji-tározó, Taktaközi térség
A Geleji tározó 1965-ben épült. A tározó elsődleges hasznosítása az árvízcsúcs csökkentés, azaz a Csincse-patakon érkező árhullámok vizeinek visszatartása, az árhullám csúcsok csillapítása a cél. A tározó másodlagos hasznosítása a mezőgazdasági célú vízbiztosítás, továbbá halgazdálkodási hasznosítás. Az árvízi térfogat szabadon tartása mellett a tározó üzemi vízszinten 2 250 000 m3 víz visszatartására, betározására alkalmas. A tározót az őszi lehalászást követően jelenleg töltjük.
Geleji tározó
Vízpótlás a Tiszából a Taktaközi-főcsatornán keresztül: A Tiszalöki Vízlépcső által biztosított duzzasztás lehetővé teszi, hogy Tokaj térségében a Tisza-folyó 537+180 tkm szelvényénél a jobb parti töltésben elhelyezkedő 1TA beeresztő műtárgyon keresztül gravitációs vízkivezetés, vízpótlás történjen a Taktaközi-öntöző-főcsatornába, és ezáltal a Taktaközi öblözet csatornáiba.
1TA beeresztő műtárgy
A Taktaközi vízpótló és vízszolgáltató rendszerben több főcsatornán keresztül biztosítható a mezőgazdasági célú (öntözési, halgazdálkodási) vízszolgáltatás, de ezen keresztül a vizes élőhelyek feltöltése, vízpótlása is megvalósítható.
A Taktaközi-Öntöző-főcsatornából további főcsatornák úgymint a Tiszadobi-, Prügyi-főcsatorna, Csikorér–Örvényzugi-csatorna vízellátása biztosítható. A Taktaközi-öntöző-főcsatornán keresztül a Tiszából kivett 4,0 m3/s-os vízhozamból az 1. számú bögén túl 3,5 m3/s, a 2. számú bögén túl pedig 2,5 m3/s vízhozam továbbítható. A Taktaközi-öntöző-főcsatornából 2,0 m3/s vízhozam adható át a Prügyi-főcsatorna irányába, valamint 1,0 m3/s vízhozam a Tiszadobi-főcsatorna irányába.
Közelmúltban megvalósult és a közeljövőben tervezett fejlesztéseink:
Vízpótlás a Bodrogból a Felsőberecki-főcsatornán keresztül: A Felsőberecki-főcsatorna minimális fenékesése lehetővé teszi, hogy Felsőberecki településnél a Bodrog megfelelő vízállása esetén gravitációsan vízkivezetés, vízpótlást történjen a Karcsai-Karcsa, Pácini-Karcsa holtágak irányába. A gravitációs vízpótlás a Bodrog folyóból akkor lehetséges, ha a folyó vízállása a tevékenységhez kedvező, azaz kellően és tartósan magas, de készültségi szint alatti, és megfelelő vízminőségű.
A Bodrog folyóból a korábbi tapasztalatok alapján a Felsőberecki árvízi vízmércén mért 400 – 550 cm közötti vízállások esetén történhet vízbeeresztés vízpótlási céllal a Felsőberecki-főcsatornába. Az eddigi vízpótlások tapasztalatai alapján ennél a szintnél éri el a víz a Feketehídi zsilipet. A vízbeeresztés a Felsőberecki új árvízi zsilip fokozatos nyitásával történhet. A Karcsai-Karcsa gravitációs vízpótlása egy rövidebb idő alatt levonuló Bodrog árhullám esetén is eredményesen végezhető, tartós árhullám esetén mindkét víztest egyidejű vízpótlása is megoldható.
a.) Pácini-Karcsa vízpótlása: A Pácini-Karcsa vízpótlása a Felsőberecki-főcsatornába beengedett vízből történik, az egykori földáttöltés helyén épült új zsilip nyitásával. Kedvező, ha a főcsatornában minél több a meglévő vízkészlet, minél kisebb a szivárgási veszteség. Tapasztalatok alapján naponta 3-6 cm vízszintemelés érhető el a Pácini-Karcsán, mely kb. 10.000-30.000 m3/nap vízbevezetést jelent.
b.) Karcsa-csatorna és Karcsa-holtág vízpótlása: A Karcsa-holtág vízpótlása a Felsőberecki-főcsatornába beengedett vízből történik, a Fekete-hídi zsilip nyitásával. A Karcsai-Karcsa vízpótlása esetén a Bodrog folyótól való kisebb távolság miatt kevesebb idő alatt jut el a víz a már említett feltételek megléte mellett (2-3 nap). A víz Karcsai-Karcsába történő irányított bevezetése a Felsőberecki-főcsatorna 10+230 szelvényében lévő Fekete-hídi zsilip szabályozott üzemeltetésével történik, jellemzően 8-12 cm/nap vízszintemelés is elérhető annak kisebb területe miatt.
Fekete-hídi zsilip
Tiszalúci-Holt-Tisza vízpótlása: A Tiszalúci-Holt-Tisza vízpótlása történhet a Taktából a 11-es jelű ikerzsilipen át, illetve a Tiszából a Taktaközi-főcsatorna – Tiszadobi-főcsatorna – Dancs-ér- Szelep-ér – Szelepéri-morotva igénybevételével, valamint a vízgyűjtőre hulló csapadékból.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a leghatékonyabb vízpótlás a Takta megfelelő vízállása esetén a Tiszalúci ikerzsilip nyitásával biztosítható. Ennek feltétele, hogy a Tiszalúci ikerzsilip Takta felőli oldalán magasabb vízállás alakuljon ki, mint a Holt-Tisza felőli oldalán. Ekkor az ikerzsilip megnyitásával, folyamatos felügyelet mellett a Holt-Tisza 200 cm-es vízállásig feltölthető és a víz tovább vezethető.
Tiszalúci Holt-Tisza vízpótlása
Tervezett dombvidéki tározók:
A Hegymegi tározó megvalósítását az Országos vízügyi Főigazgatósággal közös projektként a KEHOP Plusz-1.2.21 azonosító számú „Vízkárelhárítás, vízháztartási szemléletű vízrendezés” megnevezésű pályázat keretében tervezzük. A Hegymegi tározó komplex hasznosítási céllal fog megépülni, tehát a tározó elsődleges hasznosítási célja az árvízcsúcs-csökkentés lesz, ugyanakkor a tározó jelentős állandó vízvisszatartást is megvalósít, ami lehetőséget ad a mezőgazdasági (öntözési) cél és az egyéb jóléti, ökológiai, természetvédelmi célok megvalósítására is. Az árvízi térfogat szabadon tartása mellett a tározó üzemi vízszinten 500 000 m3 víz visszatartására, betározására lesz alkalmas.
A tervezett Terpes-Pétervásárai tározó megvalósításának előkészítése a KEHOP-1.5.0-15-2021-00010 azonosító számú, „Dombvidéki tározók Magyarország területén” című az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen megvalósított projektként megtörtént, ugyanakkor a tározó fizikai megvalósítására jelenleg forrással nem rendelkezünk. A Terpes-Pétervásárai tározó komplex hasznosítási céllal fog megépülni, tehát a tározó elsődleges hasznosítási célja az árvízcsúcs-csökkentés lesz, ugyanakkor a tározó jelentős állandó vízvisszatartást is meg fog valósítani, ami lehetőséget ad a mezőgazdasági (öntözési) cél és az egyéb jóléti, ökológiai, természetvédelmi, vagy akár ivóvízellátási célok megvalósítására is. Az árvízi térfogat szabadon tartása mellett a tározó üzemi vízszinten 1 025 000 m3 víz visszatartására, betározására lesz alkalmas.
2025 tavaszán végrehajtott vízkészlet növelő beavatkozások:
- A Bodrog árhullámából a Felsőberecki-főcsatornán keresztül végeztünk vízpótlást. A Karcsa-vízrendszerben ~250 000 m3, a Berek-holtágban pedig ~350 000 m3 vizet tartottunk vissza.
- A Tiszalöki Vízlépcső duzzasztása lehetővé teszi a Tiszántúl vízellátását a Keleti-főcsatornán keresztül, másrészt a medertározás révén jelentős vízkészletet biztosít.
- A Tiszalöki Vízlépcső által biztosított duzzasztás lehetővé teszi, hogy a Tokaj térségében elhelyezkedő 1TA beeresztő műtárgyon (4 m3/s) keresztül gravitációs vízkivezetés, vízpótlás történjen a Taktaközi-öntöző-főcsatornába, és ezáltal a Taktaközi öblözet csatornáiba.
- A Taktaközi-öntöző-főcsatornából további főcsatornák úgymint a Tiszadobi-, Prügyi-főcsatorna, Csikorér–Örvényzugi-csatorna vízellátása biztosítható.
- A Tiszalúci Holt-Tisza vízpótlása során ~1 millió m3 víz visszatartása valósult meg a Tiszalúci ikerzsilip megnyitásával a Takta vízfolyásból.
Berek-holtág vízpótlása
Holtágak vízpótlása az Aszályvédelmi Akcióterv (AVAT) keretében
Az Aszályvédelmi Akcióterv (AVAT) keretében a Tisza folyóból szivattyús vízpótlással történt a Szajlai Holt-Tisza friss vízzel történő ellátása. A közel két hónapig tartó vízpótlást 1 mobil szivattyúval végezte az ÉMVIZIG. A sikeres vízpótlás során az összesen átemelt kb. 826 200 m3 vízmennyiségnek köszönhetően a hullámtéri csatorna és a holtág elérte a tervek szerinti maximális tározási kapacitását.
Szajlai-Holt-Tisza feltöltése
A Sárospatak mellett elhelyezkedő Bodrog Keleti-holtág (Berek-holtág) feltöltése a Bodrog folyóból történt. A vízpótlást 3 db mobil szivattyú végezte. A szivattyúk közel egy hónapig üzemeltek.
Sárospatak Keleti-holtág vízpótlása a Bodrogból
Az Alsóberecki-Holt-Bodrog szivattyús vízpótlása szintén a Bodrog folyóból történt. A vízpótlást 2 db mobil szivattyú végezte 24 órás üzemben, öt napon keresztül. Ezalatt a holtág vízállása 0 cm-ről 166 cm-re emelkedett.
Szivattyúzási hely kiépítése a Bodrognál
Alsóberecki-Holt-Bodrog vízpótlása
A Karcsai-Karcsa és a Pácini-Karcsa holtágak vízpótlása a Bodrogból a Felsőberecki-főcsatornán keresztül történt, amelyet a Bodrog partján elhelyezett 3 db mobil szivattyú végzett 24 órás üzemben. A vízpótlás kezdetén a Karcsai-Karcsa vízállása mintegy 15 cm-rel emelkedett. Annak érdekében, hogy mindkét holtága vízpótlása megvalósuljon, áttértünk a Pácini-Karcsa feltöltésére, melynek vízállása ekkor 77 cm volt. 122 cm-es vízállásnál a Pácini-Karcsa feltöltése befejeződött. Ettől kezdve a Karcsai-Karcsa korábban felfüggesztett feltöltése folytatódott, majd a tervezett 130 cm-es vízállást elérve 2025. július 22-én a vízpótlást itt is befejeztük.
130 cm-es vízállás a Karcsai vízmércén
Ideiglenes szivattyúállás elbontása Felsőbereckiben
A Hernádszurdoki-holtág vízpótlását 2025. július 15-én kezdtük el. A holtágfeltöltés során az előzetes terveknek megfelelően mintegy 45 000 m3 víz átemelése történt meg. A sikeres vízpótlást 2025. július 20-án fejeztük be. Az ideiglenesen kihelyezett vízmércén a 62 cm-es kezdő vízállás a vízpótlás következtében 134 cm-emelkedett.
Hernádszurdoki-holtág vízpótlása
A Taktaharkányi-holtág szivattyús feltöltéséhez nem állt rendelkezésre a szükséges vízkészlet a Takta-övcsatornában. A Szelepéri-morotva szivattyús feltöltése a Tiszadobi-főcsatornából szintén a kedvezőtlen hidrometeorológiai viszonyok miatt hiúsult meg.
Az AVAT keretében 14 helyszínen végeztünk vízépítési munkákat, mint például iszapeltávolítás, parti sáv és depóniarendezés, hordaléktorlaszok eltávolítása. Hét helyszínen gépészeti munkák valósultak meg és sor került egy rézsű zúzó, valamit meder kasza adapter beszerzésére.
A munkálatokról készült videók Facebook-oldalunkon tekinthetők meg:
https://www.facebook.com/reel/1011186224549134
https://www.facebook.com/reel/1789844151664730
„VIZET A TÁJBA!”
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy új online felületen várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani. Az ingatlantulajdonosok helyrajzi szám alapján felajánlhatják területüket, hogy a Vízüggyel közösen találják meg a víz helyét a tájban.
Vízkészleteink mennyiségi javulása táji, területi vízvisszatartás nélkül nem érhető el, az állami létesítmények tározási kapacitása korlátos, nem tud hatékony megoldást nyújtani.
Ez az online felület gyors megoldást kínál, hogy közösen megtaláljuk a víz táji szintű megőrzésének lehetőségeit.
Annak érdekében, hogy a megkeresések vizsgálata után megvalósíthatónak minősített későbbi területi elárasztások szabályozott, felelős, biztonságos keretek között történjenek, az OVF létrehozta az vízmegtartási igények elektronikus bejelentésének a lehetőségét. Az igénylő az előzetes tájékoztatás megismerését követően, a szükséges adatok megadásával és egy nyilatkozat elfogadásával egyszerűen és gyorsan benyújthatja a felajánlását. A beérkező jelentkezéseket minden esetben szakmai (vízügy, agrárium, természetvédelem) és jogi szempontból megvizsgálják és elbírálják.
A „Vizet a tájba!” program indulása óta, 2025. februártól szeptemberig 28 online felajánlás érkezett Igazgatóságunkra. A felajánlások közül egy helyszínen valósult meg vízpótlás, a többi felajánlott terület elöntése műtárgyak építése és egyéb beruházás, illetve más, szomszédos területek veszélyeztetése nélkül nem megoldható.