Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 46 516 600/ +36 30 847 4895
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 46 516 600/ +36 30 847 4895

Nagyvizi mederkezelési tervezés

Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árvizek egyre magasabb szinteken vonulnak le a hazai folyókon. Az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. 

Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árvizek egyre magasabb szinteken vonulnak le a hazai folyókon. Az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. Különösen jelentős, hogy a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása stb. korlátozzák a folyó természetes életterét. Ezt igazolja, hogy míg az árvízi vízhozamok nem nőnek, a vízállások erősen emelkednek (a Sajó folyón az elmúlt 15 évben hét alkalommal alakult ki – III. fokú készültséget meghaladó - jelentősebb árvíz, ezek közül a 2010. évi rendkívüli árvíz idején rekordot döntött a Sajó vízállása (1974 óta született új LNV), holott a lefolyó vízhozam a Sajószentpéter és országhatár közötti folyószakaszon nem változott számottevően). A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Gátat kell tehát vetni a folyók vízszállító képességét csökkentő, duzzasztást okozó tevékenységeknek. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában.

A probléma megoldását célzó intézkedések között megtörtént a mértékadó árvízszintek (MÁSZ) felülvizsgálata, valamint az árvízi kockázatkezelés részeként a nagyvízi mederkezelési tervezési tervdokumentációk is elkészültek.

A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén az alábbi 9 db folyószakaszra készült el Nagyvízi Mederkezelési Terv (NMT), amely folyószakaszok mentén, összesen 463,94 folyókilométeren (fkm) Igazgatóságunk látja el a nagyvízi mederkezelői feladatokat:

száma

folyó

folyószakasz

hossza (fkm)

08.NMT.01

Tisza

Tokaj közúti híd - Sajó torkolat

51,94

08.NMT.02

Tisza

Sajó torkolat - Tiszabábolna

51,7

08.NMT.03

Bodrog

Államhatár - Tokaj Tisza-torkolat

51,1

08.NMT.04

Sajó

Államhatár – Sajószentpéter közúti híd

48,6

08.NMT.05

Sajó

Sajószentpéter közúti híd – Tisza-torkolat

76,5

08.NMT.06

Hernád

Államhatár – Vadász-patak torkolat

89,0

08.NMT.07

Hernád

Vadász-patak torkolat – Sajó torkolat

29,4

08.NMT.08

Takta

Szerencsi vasúti híd – Sajó-torkolat

29,6

08.NMT.09

Tarna

Miskolc-Budapest vasútvonal – Zagyva-torkolat

36,1

Igazgatóságunk működési területén lévő NMT folyószakaszok

A tervek numerikus hidrodinamikai modellezésre támaszkodva rögzítik a nagyvízi meder kiterjedését, valamint kijelölik a jellemző lefolyási zónákat. Integrált terepmodellek segítségével rögzítésre került a folyók partvonala, valamint megtörtént a nagyvízi meder morfológiai változásainak vizsgálata. A tervek az üzemelési és fenntartási feladatok megfogalmazása mellett javaslatot adnak a lefolyási viszonyok javítására irányuló beavatkozásokra.

A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendje és tartalmára vonatkozó szabályokról a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet intézkedik.

Igazgatóságunk működési területén lévő NMT folyószakaszokat bemutató dinamikus térkép itt érhető el.