Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árvizek egyre magasabb szinteken vonulnak le a hazai folyókon. Az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén.
Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árvizek egyre magasabb szinteken vonulnak le a hazai folyókon. Az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. Különösen jelentős, hogy a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása stb. korlátozzák a folyó természetes életterét. Ezt igazolja, hogy míg az árvízi vízhozamok nem nőnek, a vízállások erősen emelkednek (a Sajó folyón az elmúlt 15 évben hét alkalommal alakult ki – III. fokú készültséget meghaladó - jelentősebb árvíz, ezek közül a 2010. évi rendkívüli árvíz idején rekordot döntött a Sajó vízállása (1974 óta született új LNV), holott a lefolyó vízhozam a Sajószentpéter és országhatár közötti folyószakaszon nem változott számottevően). A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Gátat kell tehát vetni a folyók vízszállító képességét csökkentő, duzzasztást okozó tevékenységeknek. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában.
A probléma megoldását célzó intézkedések között megtörtént a mértékadó árvízszintek (MÁSZ) felülvizsgálata, valamint az árvízi kockázatkezelés részeként a nagyvízi mederkezelési tervezési tervdokumentációk is elkészültek.
A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén az alábbi 9 db folyószakaszra készült el Nagyvízi Mederkezelési Terv (NMT), amely folyószakaszok mentén, összesen 463,94 folyókilométeren (fkm) Igazgatóságunk látja el a nagyvízi mederkezelői feladatokat:
száma |
folyó |
folyószakasz |
hossza (fkm) |
08.NMT.01 |
Tisza |
Tokaj közúti híd - Sajó torkolat |
51,94 |
08.NMT.02 |
Tisza |
Sajó torkolat - Tiszabábolna |
51,7 |
08.NMT.03 |
Bodrog |
Államhatár - Tokaj Tisza-torkolat |
51,1 |
08.NMT.04 |
Sajó |
Államhatár – Sajószentpéter közúti híd |
48,6 |
08.NMT.05 |
Sajó |
Sajószentpéter közúti híd – Tisza-torkolat |
76,5 |
08.NMT.06 |
Hernád |
Államhatár – Vadász-patak torkolat |
89,0 |
08.NMT.07 |
Hernád |
Vadász-patak torkolat – Sajó torkolat |
29,4 |
08.NMT.08 |
Takta |
Szerencsi vasúti híd – Sajó-torkolat |
29,6 |
08.NMT.09 |
Tarna |
Miskolc-Budapest vasútvonal – Zagyva-torkolat |
36,1 |
Igazgatóságunk működési területén lévő NMT folyószakaszok
A tervek numerikus hidrodinamikai modellezésre támaszkodva rögzítik a nagyvízi meder kiterjedését, valamint kijelölik a jellemző lefolyási zónákat. Integrált terepmodellek segítségével rögzítésre került a folyók partvonala, valamint megtörtént a nagyvízi meder morfológiai változásainak vizsgálata. A tervek az üzemelési és fenntartási feladatok megfogalmazása mellett javaslatot adnak a lefolyási viszonyok javítására irányuló beavatkozásokra.
A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendje és tartalmára vonatkozó szabályokról a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet intézkedik.
Igazgatóságunk működési területén lévő NMT folyószakaszokat bemutató dinamikus térkép itt érhető el.