Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Az Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási, vízgyűjtő-gazdálkodási feladatait a Vízvédelmi és Vízgyűjtőgazdálkodási Osztály végzi, illetve a többi szakágazatot is bevonva koordinálja. 

Az Igazgatóság állami alaptevékenysége körében gondoskodik a vízügyi igazgatási, és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 7. §-ban meghatározott vízgazdálkodási feladatok ellátásáról.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi feladatai

1. a vízgyűjtő-gazdálkodási alegységi tervek készítésében és az intézkedési programok végrehajtásában való közreműködés, 
2. tervezési részegységek terveinek felülvizsgálata,
3. tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítése,
4. a vizek állapotának figyelemmel kísérésére és rendszeres értékelésére irányuló monitoring program kidolgozásában, illetve megvalósításában való részvétel,
5. a víztestek jó állapotának elérését és megőrzését veszélyeztető körülmények áttekintése.

A vízkészletekkel való gazdálkodás feladatai

1. a vízkészletek térbeli, időbeli és minőségi számbavétele és azok elosztása, részvétel az ezzel kapcsolatos szakvélemények készítésében,
2. a felszíni és felszín alatti vízhasználatokkal, megfigyelő tevékenységgel kapcsolatos üzemeltetői adatszolgáltatásokkal összefüggő feladatok ellátása,
3. a VIZIR területi nyilvántartásával és a vízgazdálkodási adatgyűjtéssel, feldolgozással, értékeléssel kapcsolatos feladatok elvégzése,
4. a működési területen lévő felszíni és felszín alatti vizek mennyiségével és minőségével, vízi létesítmények kialakításával és üzemelésével kapcsolatos adatok és dokumentációk gyűjtése, nyilvántartása, illetve a nyilvántartások folyamatos aktualizálása,
5. a vizeink állapotértékelésével kapcsolatos területi feladatok ellátásáról való gondoskodás,
6. a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzése a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével és elhárításával,
7. a vízkészletjárulék befizetésével vagy annak elmulasztásával összefüggésben indult hatósági eljárásokban való közreműködés,
8. nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó, elsősorban a felszíni és felszín alatti vizeket érintő feladatok megvalósításában való közreműködés,
   kiemelt vízügyi létesítmények rendszeres műszaki megfigyelésével kapcsolatos feladatok (adatok gyűjtése), 
9. víztározók szakfelügyelete megkeresés alapján,
10. a területi vízkorlátozás elrendelése esetén részvétel a vízigények kielégítésének mértékének, ütemezésének és módjának meghatározásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
11. szakértőként való közreműködés a vizeket érintő vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban megkeresés esetén.

A vízkészletekkel való gazdálkodás szempontjait a vízügyi hatósági eljárások során az Igazgatóság elsősorban a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeltben előírt vagyonkezelői hozzájárulások, nyilatkozatok és az objektumazonosítási nyilatkozatok kiadása során érvényesíti.

A vizek mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos feladatok

1. a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításának kezdeményezése és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
2. gondoskodás az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő távlati ivóvízbázisok megóvásáról, védőidomainak, illetve védőterületének meghatározásáról, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről,
3. a kijelölt védőidomok felülvizsgálati dokumentációinak véleményezése,
4. a vízbázis-védelemmel (üzemelő, távlati) kapcsolatos igazgatósági feladatok végrehajtása, 
5. a kijelölt védőterületeken, védőidomokon érvényben lévő előírások érvényesülésének figyelembe vétele a vízjogi engedélyeztetésekhez szükséges vízügyi igazgatósági vagyonkezelői nyilatkozatok kiadása során

Távlati vízbázis

   Ivóvízbázis védőterület rendszere

A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint településrendezési eszközök véleményezésével kapcsolatos igazgatósági vízgazdálkodási feladatok

1. részvétel a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek véleményezésében;
2. a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek, helyi építésügyi szabályzatok, településrendezési tervek elkészítéséhez kért adatszolgáltatások teljesítése,
3. rendezési tervtár kezelése a belső szabályozások szerint, valamint a területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, területrendezési tervekkel, továbbá településrendezési eszközökkel kapcsolatos szakmai nyilvántartások, adatbázisok vezetése.

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása

Az ÉMVIZIG működési területét érintő alegységi Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek

Vízgazdálkodási feladatainkat az Európai Unió vízpolitikájában (2000/60/EK irányelv "Víz Keretirányelv", továbbiakban VKI) megfogalmazott célokkal és feladatokkal összhangban látjuk el. 
Vízgazdálkodási feladataink meghatározója a VKI célok eléréséhez szükséges intézkedéseket összefoglaló vízgyűjtő-gazdálkodási terv. 
2000-ben az Európai Unióban megalkotásra került a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK számú irányelv, közérthetőbb nevén Víz Keretirányelv. 
Az EU tagországaiban az Európai Unió új vízpolitikája, a "Víz Keretirányelv" (2000/60/EK irányelv, továbbiakban VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba. 
A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek "jó állapotba" kerüljenek. A keretirányelv szerint a "jó állapot" nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Az irányelv a vízvédelemmel kapcsolatban keretet ad a tagországok saját szabályozásainak elkészítéséhez, valamint különböző vízvédelmi intézkedéseket fogalmaz meg. 
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előirányzott célkitűzések végrehajtása. Ennek megfelelően a VKI hazai jogrendbe ültetése 2003-2004. folyamán megtörtént. 
A VKI céljainak eléréséhez a vízgyűjtő-gazdálkodási egységek és ezen belül az egyes víztestek azonosítását, az elvégzendő feladatok meghatározásához szükséges állapotfelmérés eredményeit, és az ezek alapján javasolt intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. 
A VKI és a VGT fő célja az összes víztest jó állapotának elérése. 
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely az egyes víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek adott tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. 
A VKI szerint a vízgyűjtőkerület képezi a tervezés alapját, ugyanakkor mivel Magyarország teljes területe a Duna-medencébe esik, így ellentétben a legtöbb országgal csak egy vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervében érdekelt. 
A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv az ország egész területére elkészült. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten (országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, részvízgyűjtő tervek szintje, tervezési alegységek szintje, víztestek szintje) valósult meg. 
Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Duna közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtő tervein, valamint az ezeket tovább osztó részegységek, illetve 42 vízgyűjtő tervezési alegység tervein alapul. 
A tervezés gyakorlati okokból, továbbá a társadalom hatékonyabb bevonása érdekében az alacsonyabb egységszintekről haladt a nagyobb egységek felé. 

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területét a Tisza részvízgyűjtőn belül az alábbi tervezési alegységek területe fedi le:

•    Bodrogköz tervezési alegység
•    Tokaj-hegyalja tervezési alegység
•    Hernád, Takta tervezési alegység
•    Sajó a Bódvával tervezési alegység
•    Bükk és Borsodi-Mezőség tervezési alegység
•    Hevesi-sík tervezési alegység (csak részben, nagyobb része a KÖTIVIZIG működési területére esik)
•    Tarna tervezési alegység

Tervezési alegységek

A 2-4. sorszámú Bodrogköz megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Bodrog - Tisza - országhatár által határolt területet foglalja magába. Az alegység területe Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, annak észak-keleti csücskében helyezkedik el. 
A 2-5. sorszámú Tokaj-Hegyalja megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - gyakorlatilag a Bodrog-folyó jobb parti hazai vízgyűjtő területe, mely a szlovák határ és a Szerencs-Takta vízgyűjtő közötti területet foglalja magába. Az alegység területe teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. 
A 2-7. sorszámú Hernád-Takta megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Hernád magyarországi és a Szerencs-Takta vízgyűjtő területét foglalja magába. Az alegység területe teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. 
A 2-6. sorszámú Sajó a Bódvával megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Sajó magyarországi vízgyűjtőjét foglalja magába, a Hernád és a Szerencs-Takta vízgyűjtője nélkül. Az alegység területe teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. 
A 2-8. sorszámú Bükk és Borsodi-Mezőség megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - az Eger-, Laskó-, Csincse-patakok és mellékágainak vízgyűjtő területét foglalja magába. 
A 2-9. sorszámú Hevesi-sík megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - az ország középső részén, a Tisza jobb partján helyezkedik el, az alegységet nyugatról a Zagyva, északról a Laskó és a Tarna patakok természetes vízgyűjtői, délről és délkeletről a Tisza-folyó határolják. 
A 2-11. sorszámú Tarna megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Tarna-patak vízgyűjtő területét foglalja magába. Az alegység az Alföld középső részén a Közép-Tisza vidékéhez tartozik, nagyobbrészt Heves megye, kisebb részt Nógrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. 

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a jelentős vízgazdálkodási problémák okainak csökkentésére vagy megszűntetésére intézkedések kerültek kidolgozásra. Az intézkedések programja tartalmazza a VKI céljainak megfelelően a vízfolyásokra, állóvizekre és felszín alatti vizekre, valamint a védett területekre vonatkozó környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges szabályozási, műszaki, finanszírozási, intézményrendszeri feladatokat. 
Az intézkedések tervezése (egyeztetése) különböző léptékben történt: a szabályozási és a finanszírozási háttér valamint az intézményi intézkedések tervezése országos szinten, a közvetlen állapotjavító intézkedéseké pedig víztest szinten. Az utóbbi csoportba tartozó intézkedéseket az alegység, a részvízgyűjtő és az országos szintű tervek a léptéknek megfelelő hangsúlyokkal és részletességgel foglalják össze. Az országos terv az ún. átfogó intézkedéseket mutatja be. Az alegység terv az intézkedéseket a jelentős vízgazdálkodási problémák és az azokat kiváltó okok szerinti felépítésben tárgyalja, ezen belül megjelennek a jelenleg érvényben lévő intézkedések és a további, megvalósítandó intézkedések. Az egyes intézkedéscsoportok egyaránt tartalmaznak szabályozási feladatokat, illetve a szabályozással összhangban megvalósuló műszaki intézkedéseket. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. 

Szennyezést figyelő kútsor

Az országos és a részvízgyűjtők vízgyűjtő-gazdálkodási terve, valamint az alegységek terve, továbbá az ezek alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban.