A víz sokrétű funkciójának betöltéséhez biztosítani kell annak kedvező tulajdonságait, e célból a társadalom céltudatosan szervezett, tervszerű tevékenységet folytat, amit összefoglaló néven vízminőség-védelemnek nevezünk.
A vízvédelmi munka azonban nem egyszerűen a vizek eredeti minőségi állapotának megőrzését jelenti, hanem azoknak a feltételeknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik a víz iránti társadalmi szükségletek vízminőségi követelményeinek kielégítését. Ez egyaránt történhet a természetes vagy károsan szennyezett víz minőségének javítása, megőrzése, vagy romlásának meghatározott határok között történő tűrése útján is.
A vízvédelmi tevékenység a gyakorlatban három tartalmi elemet foglal magába:
- A vízminőség rendszeres vizsgálatát, értékelését és minősítését, amely a vizek minőségének megismerését és figyelemmel kísérését, azaz a vízvédelmi munka megalapozását szolgálja.
- Azoknak a műszaki beavatkozásoknak a végrehajtását, amelyeknek eredményeként biztosítani tudjuk a megfelelő vízminőséget. Ezt a folyamatot a technika más területéről vett analógiával élve vízminőség szabályozásnak is szoktuk nevezni, ami a vízvédelmi munka, előzőekben kifejtett értelmezése alapján a mértékadó vagy átlagos vízminőségi értékek meghatározott intervallumon belüli változtatását jelenti.
- Végül a vízvédelemnek a sajátos formája a rendkívüli vízszennyezések elleni védekezés vagy vízminőségi kárelhárítás, amit részben a vízminőség szabályozás területén szokásos, részben különleges módszerekkel lehet végrehajtani.
Ha a vizek előre nem látható események (így például baleset, természeti katasztrófa, bűncselekmény, radioaktív szennyezés) vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben elszennyeződnek, vagy elszennyeződhetnek és ennek következtében a vízellátás, a gyógyászati, az üdülési és sportcélú, valamint az egyéb vízhasznosítás a lakosság egészségét, életét, a gazdaságot és a környezetet súlyosan és közvetlenül veszélyezteti, a keletkező károk megelőzése, elhárítása, illetve mérséklése (a továbbiakban: vízminőségi kárelhárítás) minden érintett kötelezettsége.
A vízminőségi kárelhárítás feladatait a vonatkozó jogszabály szerinti munkamegosztásban a vizek minőségét veszélyeztető gazdálkodó szervezetek, a vízügyi és a környezetvédelmi szervek önállóan, illetve szükség szerint egymással együttműködve hajtják végre.
"A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi. LVII. törvény" (továbbiakban Vgt.), valamint " a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény" (továbbiakban Kt.) rendelkezései szerint a vízminőségi kárelhárítás alapvetően a vizeket, illetve a környezetet veszélyeztető, károsító környezethasználó feladata.
A Vgt. VI. fejezet 18. § (1) alapján aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság által meghatározott intézkedések megtételére köteles.
A Kt. I. fejezet 8. § (1) alapján a környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet. A (2) értelmében pedig a környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról, ami kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenységet foglal magába.
Ugyanakkor környezetkárosodást megelőző intézkedéseket és a kárelhárítást a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és földtani közeg környezeti elemek esetében a vízügyi hatóság megbízása alapján a VIZIG végzi, amennyiben a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve a környezethasználó személye ismeretlen, vagy az egyébként ismert környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást nem végez, illetve azokat nem vagy nem megfelelően végzi.
A Vgt. 18. § (2) alapján a vízminőségben jelentkező környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét a Kormány "a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007 (IV.26.) Korm. Rendelet"-ben állapítja meg.
Vízminőségvédelmi létesítmények
Az ÉMVIZIG vízminőségi kárelhárítási helyeit bemutató dinamikus térkép itt érhető el.
Az ÉMVIZIG területi vízminőségi kárelhárítási terveit bemutató dinamikus térkép itt érhető el.
Környezeti kárelhárítás
A környezetveszélyeztetés megszüntetése érdekében környezetkárosodást megelőző intézkedéseket, a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell tenni. A helyreállítási intézkedés keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni.
A környezetkárosodást megelőző, illetve megszüntető intézkedések végrehajtása a környezethasználó feladata.
A környezethasználó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást megelőző, intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket.
Üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek
A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni.
Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető.
A környezetkárosodást megelőző intézkedéseket és a kárelhárítást a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és földtani közeg környezeti elemek esetében, valamint azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek Natura 2000 vagy országos jelentőségű védett természeti területeken vannak, de a VIZIG vagyonkezelésében állnak a vízügyi hatóság megbízása alapján a VIZIG végzi, amennyiben:
- a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve a környezethasználó személye ismeretlen,
- a környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást nem végez, illetve azokat nem vagy nem megfelelően végzi.
Amennyiben a környezethasználó személye ismert, azonban önmaga nem képes a környezetkárosodást megelőző intézkedések megtételére, a kárelhárítás elvégzésére, az ÉMVIZIG szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárításban.
Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes vagy veszélyes vegyi, biológiai, illetőleg radiológiai körülmények között kell folytatni, azt - részben, illetve egészben - az erre hatáskörrel rendelkező szervezetek hajtják végre.
A tevékenységek ellátása minden esetben a hatályos jogszabályok alapján történik. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét a 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet szabályozza.