Galéria
A galéria megnyitásához kattintson a képre
Galéria
Rendeltetése a Törökéri-főcsatornán érkező belvizek szivattyús átemelése a Vissi-holtágon keresztül a Bodrogba.
Az 1897-ben épült telep a mai napig üzemképes.
A Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi a Törökéri öblözet, melynek kiterjedése 101,00 km2 nagyságú, főcsatornája a 12,84 km hosszú Törökéri-főcsatorna.
Az I. számú régi szivattyútelep 1896-97-ben épült 142.530 Forint összegben. A szivattyúegység 2 db Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. Vízszállító képességük egyenként 1,0 m3/s volt. 2015-ben zárult bodrogközi töltésfejlesztési munkák során a szivattyútelep nyomócsöveit a töltésből kiemelték, így a gőzüzemű telep beüzemelésének elvi lehetősége is megszűnt.
Galéria
Az 1954-ben átadott Tiszalöki Vízlépcső kulcsszerepet tölt be a Tisza-menti területek vízellátásában, de egyre nagyobb szerepet kap az egész Tisza-völgy vízkészlet-gazdálkodásában is. A Tiszalöki Vízlépcsőt eredetileg a Tiszántúl öntözésére tervezték, a Tisza és Bodrog hajózhatóságának javításával, és a vízenergia termelés lehetőségének megteremtésével. A Vízlépcső a felette lévő folyószakasz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt a Keleti- és Nyugati főcsatornákon közel 40 m3/s vízhozam gravitációs kivezetésére, ezen belül vízátadásra a Körös-völgybe, a Tisza 80 fkm, és a Bodrog 50 fkm hosszú folyószakaszain állandó hajóút biztosítására, a vízerőmű évi 63 GWh villamos energia termelésére.
A mű élete során a felmerült újabb és újabb igényeket, mint az ivóvízellátás (Debrecen), vízminőségi kárelhárítás és a kívánatos ökológiai állapot folyamatos fenntartása (Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet), a nemzetközi hajóút lehetőségének biztosítása (Tisza-Bodrog), folyamatosan ki tudta elégíteni.
Galéria
Rendeltetése a Tiszakarádi-főcsatornán érkező belvizek szivattyús átemelése a Tisza-folyóba.
A Tiszakarádi belvízöblözet vízgyűjtőjének nagysága 196,92 km2, amely a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit a 27,68 km hosszú Tiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza-folyóba.
A Tiszakarádi-főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. A termelt gőz 169°C hőfokú és 8 atm nyomású volt. Építése akkoriban 377.534 Forintba került.
Galéria
Ganz TK900 típusú vízszintes tengelyelrendezésű centrifugál szivattyú
Galéria
A Tisza és Sajó folyókon levonuló árvizek Takta övcsatornába történő visszaduzzasztásának megakadályozására, a műtárgy lezárásával. Az árvízkapu egy nyílású, támkapuinak zárását elekrtomos meghajtású fogasléces mozgatóberendezések biztosítják
Galéria
Rendeltetése a Hejő-főcsatornán érkező belvizek szivattyús átemelése a Tisza-folyóba. A szivattyútelep a Hejő-főcsatorna vizeit emeli át a Tiszába. A Hejő főcsatorna torkolati zsilip a Tisza jobb parti árvízvédelmi töltés 53+085 tkm szelvényében van.
A Hejőkürti szivattyútelep 1971-1974 között épült, Hejőkürt külterületén. A szivattyútelep a Hejő-főcsatorna vízgyűjtőjén kialakult ipari létesítmények fejlesztésének figyelembe vételével Tiszaújváros és a környező települések gyorsabb csapadékvíz elvezetésének, valamint a Tisza-tó szivárgó vizeinek a befogadóba történő átemelésére létesült. A szivattyútelepet a "Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója II." című KEHOP projekt keretein belül felújították, melynek munkálatai 2021-ben fejeződtek be.
Galéria
Az 1926-ban épült Taktaföldvári belvízátemelő szivattyútelep gépegysége akkor 2 db Ganz TK900 típusú vízszintes tengelyelrendezésű centrifugál szivattyúból állt, vízszállító kapacitásuk 1,50 m3/s volt gépenként. A meghajtógépek beépített villamosmotor üzemű, vízszintes tengelyű elrendezésűek és 114 LE teljesítményűek voltak. Mindkét berendezés a mai napig üzemképes. Később a kapacitáshiány pótlására 3 db Flygt szivattyúegységet építettek be.
Galéria
A Tisza és Sajó folyókon levonuló árvizek Takta övcsatornába történő visszaduzzasztásának megakadályozására, a műtárgy lezárásával. Az árvízkapu egy nyílású, támkapuinak zárását elekrtomos meghajtású fogasléces mozgatóberendezések biztosítják
Galéria
A műtárgy a 149,4 mBf duzzasztott vízszintet folyamatosan biztosítja, mely a Bársonyos-öntöző-főcsatornába vezetett állandó vízmennyiséggel történő öntözés célú vízkivételt szolgáltatja.
Galéria
Rendeltetése a Taktaközi-főcsatornán érkező belvizek szivattyús átemelése a Takta-övcsatornába. A mai napig üzemképes, elektromos meghajtású 2 db Ganz TK900 típusú szivattyúegységű szivattyútelep mellett, 2002-ben a szivattyútelep teljes körű rekonstrukciója során elhelyezett 3 db Flygt típusú elektromos szivattyúegység található. A Taktaföldvári belvízöblözet belvizeit, valamint az öblözettel határos dombvidék (Tokaj hegy) déli lejtőiről lefutó külvizeket a 20,80 km hosszú Taktaközi-főcsatorna szállítja a Takta övcsatorna (29,26 km hosszú) torkolati zsilipén keresztül a szivattyútelephez.
Galéria
Rendeltetése a Hejő-főcsatornán érkező belvizek szivattyús átemelése a Tisza-folyóba. A szivattyútelep a Hejő-főcsatorna vizeit emeli át a Tiszába. A Hejő főcsatorna torkolati zsilip a Tisza jobb parti árvízvédelmi töltés 53+085 tkm szelvényében van.
A Hejőkürti szivattyútelep 1971-1974 között épült, Hejőkürt külterületén. A szivattyútelep a Hejő-főcsatorna vízgyűjtőjén kialakult ipari létesítmények fejlesztésének figyelembe vételével Tiszaújváros és a környező települések gyorsabb csapadékvíz elvezetésének, valamint a Tisza-tó szivárgó vizeinek a befogadóba történő átemelésére létesült. A szivattyútelepet a "Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója II." című KEHOP projekt keretein belül felújították, melynek munkálatai 2021-ben fejeződtek be.
Galéria
A Cigánd-tiszakarádi árapasztó tározó és létesítményei célja Tisza folyó árvíz szintjeinek csökkentése. A tározó 25 km2 tározófelülettel rendelkezik, 94 millió m3 vizet képes visszatartani, átlagosan 3,8 m vízmélységgel. Teljes megnyitás esetén a Tisza vízállásától függően maximálisan 540 m3/s a vízbebocsátó képességű. A rendszer főbb létesítménye a be- és leeresztő nagyműtárgy, három darab magas küszöbszintű, darabonként 8 méter széles nyílás, valamint a három nyílás közötti két közbenső pillérben alul egy-egy 9 m2 keresztmetszetű tájgazdálkodási célú vízbeeresztést és a teljes tározó vízleeresztését szolgáló nyílás. A tározóban tájgazdálkodási célú létesítmények is épültek terelőgátakkal, vízlevezető vápákkal, csatornákkal és azok műtárgyaival. Kedvező Tiszai vízállás esetén gravitációsan is vezethető tájgazdálkodási célú víz a tározóba. Nem megfelelő vízállás esetén szivattyús vízpótlásra van lehetőség, telepített mobil szivattyúkkal.
Galéria
A Cigánd-tiszakarádi árapasztó tározó és létesítményei célja Tisza folyó árvíz szintjeinek csökkentése. A tározó 25 km2 tározófelülettel rendelkezik, 94 millió m3 vizet képes visszatartani, átlagosan 3,8 m vízmélységgel. Teljes megnyitás esetén a Tisza vízállásától függően maximálisan 540 m3/s a vízbebocsátó képességű. A rendszer főbb létesítménye a be- és leeresztő nagyműtárgy, három darab magas küszöbszintű, darabonként 8 méter széles nyílás, valamint a három nyílás közötti két közbenső pillérben alul egy-egy 9 m2 keresztmetszetű tájgazdálkodási célú vízbeeresztést és a teljes tározó vízleeresztését szolgáló nyílás. A tározóban tájgazdálkodási célú létesítmények is épültek terelőgátakkal, vízlevezető vápákkal, csatornákkal és azok műtárgyaival. Kedvező Tiszai vízállás esetén gravitációsan is vezethető tájgazdálkodási célú víz a tározóba. Nem megfelelő vízállás esetén szivattyús vízpótlásra van lehetőség, telepített mobil szivattyúkkal.
Galéria
A Tisza-folyóból a Taktaközi-főcsatorna vízellátását is szolgálja.
A Taktaközi vízszolgáltató rendszer 1975 évben épült ki. A Tiszából történő vízkivétel – a Tiszalöki duzzasztóval előállított üzemvízszint esetén – gravitációsan biztosított egész évben. A vízellátás a Tisza-folyó 543+450 szelvényéből az 1 TA beeresztő műtárgyon keresztül történik, mely a Taktaközi-főcsatorna és a hozzá szervesen kapcsolódó Ively-éri, Prügyi-, Északi-, Peres-Kígyós-éri és a Tiszadobi-csatornák vízellátását is szolgálja. A vízszolgáltató rendszerből biztosítható az öntözéshez és halgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiség.