Igazgatóságunk működési területén 13 db vízhiánykezelő körzet található.
08.01. Laskó-Csincse vízhiánykezelő körzet
• az Egri Szakaszmérnökség működési területén található,
• a 08.01. számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakasszal közel megegyező területen helyezkedik el,
• a körzetben a Laskó-völgyi és a Geleji vízszolgáltató rendszert üzemeltetjük.
08.02. Tiszavalk-Sulymosi vízhiánykezelő körzet
• az Egri Szakaszmérnökség működési területén található,
• a 08.02. számú Tiszavalk-Sulymos belvízvédelmi szakasszal közel megegyező területen helyezkedik el.
08.03. Rigós-Sajózug vízhiánykezelő körzet
• a Miskolci Szakaszmérnökség működési területén található,
• a 08.03. számú Rigós-Sajózugi belvízvédelmi szakasszal közel megegyező területen helyezkedik el.
08.04. Inérhát-Tiszadobi vízhiánykezelő körzet
• a Tokaji Szakaszmérnökség működési területén található,
• a 08.04. számú Inérhát-Tiszadobi belvízvédelmi szakasszal közel megegyező területen helyezkedik el,
• a körzetben a Taktaközi vízszolgáltató rendszert üzemeltetjük.
08.05. Prügy-Taktaföldvári vízhiánykezelő körzet
• a Tokaji Szakaszmérnökség működési területén található,
• a 08.05. számú Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasszal közel megegyező területen helyezkedik el,
• a körzetben a Taktaközi vízszolgáltató rendszert üzemeltetjük.
08.06. Bodrogzug-Törökéri vízhiánykezelő körzet
• a Sárospataki Szakaszmérnökség működési területén található,
• a 08.06. számú Bodrogzug-Törökéri belvízvédelmi szakasszal közel megegyező területen helyezkedik el.
08.07. Tiszakarád-Ricsei vízhiánykezelő körzet
• a Sárospataki Szakaszmérnökség működési területén található,
• a 08.07. számú Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi szakasszal közel megegyező területen helyezkedik el.
08.08. Bodrog jobb parti-Zempléni vízhiánykezelő körzet
• a Sárospataki Szakaszmérnökség működési területén található.
08.09. Hernád vízhiánykezelő körzet
• a Miskolci Szakaszmérnökség működési területén található,
• a körzetben a Hernád-völgyi vízszolgáltató rendszert üzemeltetjük.
08.10. Sajó Bódvával vízhiánykezelő körzet
• a Miskolci Szakaszmérnökség működési területén található.
08.11.Bükk és Borsodi-Mezőség vízhiánykezelő körzet
• az Egri Szakaszmérnökség működési területén található,
• a körzetben az Eger-völgyi vízszolgáltató rendszert üzemeltetjük.
08.12. Szerencs-Takta vízhiánykezelő körzet
• a Tokaji Szakaszmérnökség működési területén található.
08.13. Tarna völgy vízhiányvédelmi körzet
• a Gyöngyösi Szakaszmérnökség működési területén található,
• a körzetben a Gyöngyös-Nagyrédei vízszolgáltató rendszert üzemeltetjük.
Az ÉMVIZIG vízhiánykezelő körzetei
Az ÉMVIZIG vízhiánykezelő körzeteit bemutató dinamikus térkép itt érhető el.
A vízhiány elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat a védelemvezető irányításával a vízhiány elleni védekezés központi ügyelete látja el. A területi feladatokat vízhiány kezelő körzetek megbízottjai irányítják, szervezik meg a területi védekezési feladatokhoz szükséges létszámot és dologi feltételeket.
A vízhiány ellei védekezésre felkészülés során az Igazgatóság gondoskodik a többletvízkészletek betározásáról és a vízelosztó csatornahálózat - maximális - üzemvízszintjének eléréséről, annak tartásáról, a belvízcsatornákban történő vízvisszatartásról. Az Igazgatóság az intézkedésekről és a hidrometeorológiai helyzetről hetente helyzetértékelést, aszályjelentést készít az OVF részére.
Védekezési időszak
A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültségét akkor lehet elrendelni, ha
• a vízhiánykezelő monitoringhálózat adatai alapján elkészített aszálytérkép szerint a vízhiánykezelő körzetben az aszályfokozat rendeletben meghatározott küszöbértékei (a továbbiakban: HDIs) alapján indokolt,
• a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízpótlásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt a vízjogi engedélyekben lekötött vízigények kielégítése - a hidrometeorológiai előjelzéseket is figyelembe véve - az átadási pontokon veszélybe kerül, vagy
• a kialakult vízminőségi helyzet miatt szükséges.
Az I. fokú készültséget az Igazgatóság vezetője rendeli el.
A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján
• a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy
• a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízelosztásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt - a vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiségek figyelembevételével - az átadási pontokon egyidejűleg felmerülő vízigényeket nem lehet kielégíteni, de az üzemrend optimalizálásával, kiegészítő műszaki megoldásokkal a vízmennyiség biztosítható.
A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján
• a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy
• területi vízkorlátozás elrendelésének kezdeményezése szükséges.
A vízkorlátozást a III. fokú készültség esetén a védelemvezető javaslatára a Megyei Védelmi Bizottság vagy a vízügyi hatóság tájékoztatása mellett a Törzs rendeli el, ha a vízkorlátozás több VIZIG működési területét érinti.
A védelemvezető
• javaslatára, ha a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15. § (5) bekezdése szerinti korlátozási sorrend alapján a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, valamint a katasztrófaelhárítási vízigények kielégítése veszélybe kerül, a vízhiány elleni védekezés során a rendkívüli készültséget,
• a vízügyi hatóság tájékoztatásával, a Megyei Védelmi Bizottság egyetértésével és a Törzs útján tett - javaslatára a veszélyhelyzet kihirdetése nélküli rendkívüli készültség esetén a vízkorlátozást a miniszter rendeli el.
A védelemvezető a vízkorlátozás elrendelését javasolja, ha a vízhiány egyidejűleg több vízügyi igazgatóság működési területét érinti.
A vízhiány elleni védekezés során elrendelt készültség egyes fokozatait meg kell szüntetni, ha az elrendelés oka nem áll fenn.
A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültsége során az Igazgatóság gondoskodik
• a medrek, zsilipek, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotának vizsgálatáról, a hibák megszüntetéséről, az üzemzavar-elhárításról,
• a víz szabad áramlását gátló akadályok eltávolításáról,
• a műtárgyak és szivattyútelepek megfelelő működtetéséről, a szükséges vízkormányzásról, vízvisszatartásról,
• a vízveszteségek csökkentéséről,
• a vízhasználatok figyelemmel kíséréséről,
• a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről és
• a medrekben a vízcsere végrehajtásáról
annak érdekében, hogy a vízátadási pontokon és az engedélyezett vízhasználatoknál kielégítő mennyiségű víz álljon rendelkezésre.
A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során - az I. fokú készültségre előírtakon túl – az Igazgatóság szükség szerint gondoskodik
• a szállítható szivattyúk üzembe állításáról, a vízszolgáltató rendszerek szivattyús vízpótlásáról,
• a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerekbe történő vízpótlás további növeléséről,
• a vízelosztó csatornahálózat üzemrendjének szükség szerinti átalakításáról,
• a vízpótló és -elosztó vízilétesítmények üzemeltetési szabályzatában a II. fokú készültségre előírt üzemrendre történő áttérésről,
• a vizek minőségét károsan befolyásoló vízbevezetések vízhiányos időszakban való soron kívüli szüneteltetésének a vízügyi hatóságnál történő kezdeményezéséről és
szükség szerint a kisvízi vízszintek beméréséről és rögzítéséről, a vízellátás forrását biztosító víztesten a vízhozammérésről, amely kiterjeszthető további víztestekre, mederszakaszokra a felvízen és az alvízen.
A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során a VIZIG - szükség szerint - figyelőszolgálatot tart fenn. A vízhiány elleni védekezési tervben meghatározott helyeken és gyakorisággal mérni kell a vízminőségi paramétereket, a vízhozamokat, valamint a zsilip- és vízállásokat. Az elvégzett munkákat és a mérési eredményeket mindennap a napi jelentésben rögzíteni kell, és 9 órakor jelenteni kell a védekező szervezet ügyeletére.
A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültsége során - az I. és II. fokú készültségre előírtakon túl - a vízügyi igazgatóság az érintett vízügyi hatóság bevonásával elrendeli a területi vízkorlátozást, és gondoskodik annak végrehajtásáról.
Területi vízkorlátozást a Vgtv.-ben és a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendeletben meghatározott esetekben kell elrendelni.
A területi vízkorlátozás időtartama alatt a vízügyi igazgatóság közérdekből
• csökkentheti a vízkészletek kiaknázását és felhasználását,
• igénybe vehet tározott felszíni vízkészleteket és más tulajdonában vagy kezelésében lévő vízátvezetési útvonalakat, vagy
• a térségek, területek között átcsoportosíthatja és átvezetheti a vízkészleteket.
A vízkorlátozást megelőzően a vízügyi igazgatóság a korlátozás mértékéről és várható időtartamáról tájékoztatja a vízügyi hatóságot, a vízhasználókat, a vízszolgáltatókat és az egyéb érintetteket vagy azok érdekképviseletét.
A vízhiány elleni védekezés rendkívüli készültsége során - az I-III. fokú készültségre előírtakon túl - gondoskodni kell a Vgtv. 15. § (4) bekezdés a) pontja szerinti létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséről.
A védekezés megszűnését követő intézkedések
A vízügyi igazgató
• I-III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti;
• III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja;
• a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti.
Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I-III. fokú és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a vízügyi igazgatóság részére megküldi.
Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:
• a hidrometeorológiai helyzet értékelését,
• a jellemző vízállásokat,
• a védekezési munkákat vagy a vízigények kielégítésének módját és mértékét,
• a védekezésben közreműködők létszámát,
• a foglalkoztatott gépeket, járműveket,
• a felhasznált anyagokat,
• a védekezés költségeit,
• a védekezés során szerzett tapasztalatokat, kialakított fejlesztési javaslatokat,
• az önkormányzati készültség leírását.