A Globális Víz Partnerség szerint: „az integrált vízgazdálkodás olyan folyamat, amely a víz, a terület és a kapcsolatos készletek összehangolt fejlesztését és gazdálkodását teszi lehetővé, annak érdekében, hogy az egyenjogúság szem előtt tartásával az ebből származó gazdasági és társadalmi jólétet, anélkül, hogy a létfontosságú ökoszisztémák fenntarthatóságát megsértenék.” Az integrált vízgazdálkodás egyszerre jelenti a különböző tudományágakból származó tudások alkalmazását valamint az összes érintett bevonását a folyamatokba. Az integrált vízgazdálkodás célja hatékony, igazságos, fenntartható megoldások kidolgozása és végrehajtása a vízproblémákra. Az integrált vízgazdálkodás a vízkészletek megfelelő gazdálkodását és fejlesztését biztosító, átfogó, részvételen alapuló tervezési és végrehajtási eszköz, ami biztosítani igyekszik az egyensúlyt a társadalmi és gazdasági szükségletek között valamint az ökoszisztéma védelmét a jövő generáció számára.
Az integrált vízgazdálkodás alapja a vizet használók kölcsönös egymásra utaltsága. A számos felhasználó - pl. mindennapi szükségletek, mezőgazdaság, ipar, turizmus stb. - koordinált fellépése szükséges a fenntarthatósághoz. Az integrált vízgazdálkodás alkalmazása egy olyan nyitott, rugalmas folyamat, amely biztosítja a vízkészletet érintő szektorok döntéshozóinak kommunikációját és az összes érintett bevonását a vízzel kapcsolatos kihívásokkal összefüggő döntések meghozatalába.
Feladatok:
- Az OVF irányítása alatt a szakterület (integrált vízkészlet-gazdálkodás) kutatási, műszaki-fejlesztési és alkalmazáselemzési feladataiban való részvétel.
- Az OVF irányításával részvétel a természetes vízkészletek klimatikus változásokkal kapcsolatos készletmegváltozásainak és azok szélsőértékeinek várható alakulására vonatkozó kutatási, műszaki-fejlesztési feladatokban.
- Vízkészlet-gazdálkodást érintő szakértői feladatok ellátása.
- A vízkészlet-gazdálkodás elemeinek (természetes vízkészlet, vízigény, vízhasználatok és kapacitások), valamint vízminőségi adatok folyamatos nyilvántartása és értékelése.
Modellezés:
Az aktuális vízkészletekről nyerhető minél pontosabb információ és a vízfelhasználási szokások alaposabb megismeréséhez a vízügyi ágazat a vízgazdálkodási szempontból releváns vízfolyásaink 1D hidraulikai modellel végzett valós idejű modellezése mellett döntött.
A modellezéshez az országosan kijelölt 109 db nagymodellterületből az ÉMVIZIG működési területére összesen 13 db került kijelölésre. Ezek a nagymodellterületek az egyes modellezendő fő vízfolyások vízgyűjtőterületei szerint kerültek lehatárolásra, valamint az egyes nagymodellek az adott modellterületeken lévő, a vízkészlet-gazdálkodási szempontok miatt releváns kisvízfolyások szerint további almodellterületekre kerültek felosztásra (az 5 db ütem országosan 72 db modellt tartalmaz).
Az ÉMVIZIG kijelölt nagymodellterületei közül a vízkészlet-gazdálkodási szempontokat figyelembe véve a Bodrog, Bódva, Hernád, Gyöngyös-patak, Laskó, Rima, Sajó, Taktaközi, Takta-övcsatorna és a Tarna modellterületekre készülnek el a modellek a tervek szerint. Eddig a Hernádra, a Laskó-patakra működik ilyen modell, illetve most van bevezetés alatt a Hernáddal összekapcsolt Sajó modell is.
A modellezés az Egyesült Államok mérnöki hadtestének Hidrológiai Mérnöki Központja által fejlesztett HEC-szoftvercsaládon belül HEC-RAS, illetve HEC-HMS szoftverkörnyezetben történik. Előbbi az egyes modellterületek 1D hidraulikai modellezésére, utóbbi pedig főleg a megadott csapadékviszonyok szerinti lefolyás modellezésre szolgál.