Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

A hajózási hatóságnál az úszóműállás létesítésének szándékát a munkák megkezdése előtt be kell jelenteni.
A bejelentés a hatóság által erre a célra rendszeresített, hiánytalanul kitöltött nyomtatvány hatósághoz történő benyújtásával történik. A bejelentés eredeti aláírással papír alapon és elektronikusan e-papíron történhet.
Be kell jelenteni az úszóműállás bejelentő lapon megadott tulajdonosi adataiban bekövetkező változást, továbbá az úszóműállás megszüntetését.

FIGYELEM!
A 25 m2 fedélzeti területű, de lakótéri felépítménnyel rendelkező úszóművek továbbra is nyilvántartásba vételre kötelezettek. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokat Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztálya folytatja le.
Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómű közforgalmú célra a hajózási hatóság üzembiztonsági szemle alapján kiállított engedélyével használható. 
A 25 m2 fedélzeti területet meghaladó úszóműállások létesítése, használatbavétele és üzemeltetése továbbra is hajózási hatóság engedélyéhez kötött.
A hajózási hatóság által korábban kiadott használatbavételi és üzemben tartási engedély alapján üzemeltetett úszóműállások az engedélyek érvényességének idejéig az engedélyben foglalt feltételekkel üzemelhetnek. 
Az engedély időbeni hatályának lejártát követően az úszóműállás a vonatkozó jogszabályok által meghatározott általános feltételekkel üzemeltethető tovább.

FONTOS:
A hajózási hatóságnál történő bejelentés nem helyettesíti az úszóműállás létesítése és használatba vétele során az egyéb jogszabályokban előírt és más hatóságok hatáskörébe utalt (építés-, illetőleg vízügyi) munkák engedélyezését.
A kiválasztott helyszínre vonatkozó speciális szabályokról érdeklődjön a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságnál is.
Nem helyettesíti a hajózási hatósághoz történő bejelentés a létesítéshez igénybevett víz- és partterület tulajdonosának hozzájárulását. Azokat a létesítés megkezdése előtt továbbra is be kell szerezni.
Amennyiben az úszóműálláson közműcsatlakozások kerülnek kialakításra, a jogszerű működéshez a közüzemi szolgáltató hozzájárulását is be kell szerezni.
Az úszómű és úszóműállás műszaki kialakítására, továbbá a veszteglés helyének kiválasztására a vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

A nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműből álló úszóműállásra vonatkozó előírások

A veszteglés általános szabályai 
Az úszóműállás nem korlátozhatja, akadályozhatja a víziközlekedést, illetve az ahhoz kapcsolódó hajózási létesítmények biztonságos használatát.
Az illetékes hatóság által előírt külön feltételeket nem érintve, az úszóművet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút a hajózásra szabadon maradjon.
A hajót, valamint az úszóművet a folyás, a szél, a más hajó által kiváltott szívóhatás és a hullámkeltés figyelembevételével kellően szilárdan kell lehorgonyozni vagy kikötni, úgy hogy azok helyzete a vízállás változása következtében függőleges irányban ne változhasson meg és más hajót ne veszélyeztessen vagy ne zavarjon.

Hajó, úszó testek köteléke és úszómű nem vesztegelhet:
a) a víziút azon szakaszán, ahol általában tilos a veszteglés,
b) az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon,
c) a „veszteglés tilos” jelzéssel megjelölt szakaszon,
d) híd és nagyfeszültségű villamos vezeték alatt,
e) hajóútszűkületben és annak bevezető részén, valamint azon a szakaszon, amely a veszteglés következtében szűkületté válna, 
f) mellékvíziút és kikötő be- és kijáratánál,
g) komp útvonalán,
h) kikötőhelyhez vagy kikötőhelytől vezető útvonalon.

Műszaki és más előírások:

1. A nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóművön fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, elérhetőségét;
2. A nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműhöz kötve csak csónak vesztegelhet, illetve az úszóműállás csak csónak és vízi sporteszköz úszóműre emelésére használható;
3. Az úszómű hajóút felőli oldala mellé legfeljebb egy csónak szélességben szabad a kikötés;
4. Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;
5. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetében a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;
6. kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;
7. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acélszerkezet esetében minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; faszerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;
8. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;
9. fedélzeti keret: minimum 60x60x3 mm-es szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;
10. fedélzeti hossz- és keresztmerevítők: minimum 40x40x3 mm-es szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;
11. téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg;
12. Az úszómű éjszakai megjelölésére elegendő számú minden oldalról látható szokásos fényt kell alkalmazni kivéve, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re, tavakon legfeljebb 10 m-re nyúlik be, vagy tavakon kijelölt fürdőhely, illetve kikötő területén vesztegel;
13. Ha a bejáróhídnak (szélessége min. 0,6 m)  a parthoz viszonyított dőlésszöge bármely előfordulható vízállásnál meghaladja a 15 fokot, a híd járófelületének legalább az egyik szélén csúszásgátló léceket kell felerősíteni lépéstávolságban;
14. A bejáróhíd szélén kapaszkodó korlátot kell elhelyezni;
15. A bejáróhíd padlózatát úgy kell kialakítani, hogy semmilyen formában se okozhasson balesetveszélyt;
16. A bejáróhíd két (hosszanti) szélét fehér színűre kell festeni;
17. A bejáróhíd két végét (a parton és a pontonon) elmozdulás ellen rögzíteni kell;
18. Az illetéktelen személyek bejutása ellen a híd part felőli oldalát lánccal kell ellátni;
19. Ha a bejáróhíd becsatlakozása és a ponton védőkorlátja között távolság van, ezt a részt lánccal kell kiegészíteni;
20. Azokon az úszóműveken, ahol villamos berendezés működik, védőföldelést kell alkalmazni;
21. Az úszóművek kikötésénél úgy kell eljárni, hogy a kötelek vezetése, rögzítése ne jelentsen baleseti veszélyforrást (a kikötőkötelek nem keresztezhetik a bejáróhidat, járódeszkát stb.);
22. Ha kötél, vagy bármilyen csővezeték csak a közlekedési útban vezethető, akkor azt borító deszkázattal kell lefedni.

Fogalmak:
-    úszómű: helyváltoztatásra nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény;
-    úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely;
-    nyilvántartásra nem kötelezett úszómű: lakótéri felépítmény nélküli, 25 m2-nél kisebb fedélzeti területű;
-    veszteglő: a hajó, kishajó, csónak, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz, stéghez vagy úszóműhöz kikötve áll;
-    csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő
a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket (20 m),
b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW;
-    kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el;
-    hajózási hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály

Vonatkozó jogszabályok:
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 
A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat 
Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet
Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet