Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a Belügyminisztérium irányítása alatt működő, önállóan gazdálkodó, költségvetési, vízügyi igazgatási szerv.
Magyarország közel 1/9-ed része, 10 290 km2 az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) működési területe, ahol 492 település található. Területünk földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. Az Északi-középhegység részeként a Mártában található Kékestető hazánk legmagasabb pontja, mellette a Bükk-, Cserehát-, Aggtelek- Zempléni hegység északról határozza meg természetföldrajzunkat, míg a hegyvonulatok lábainál elterülő síkvidék a Tisza vonalába köt be.
A természetes vízfolyások vízgyűjtő területének döntő többsége, több mint 3/4 része külföldön található, ezért a Szlovák-Ukrán-Román határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége, használhatósága jelentős mértékben a szomszédos országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ. A működési területünkön 5 szakaszmérnökség (Sárospataki, Tokaji, Miskolci, Egri, Gyöngyösi) található, illetve különálló szervezeti egységet képez a Hajózási Szolgálat, a Műszaki Biztonsági Szolgálat, valamint a Tiszán elsőként megépült, és az folyóvölgy vízgazdálkodását is meghatározó Tiszalöki Vízlépcső.
Az ÉMVIZIG területei egységeit bemutató dinamikus térkép itt érhető el.
Árvízvédelem és folyógazdálkodás
Kezelésünkbe tartozik 398,3 km hosszú folyószakasz (Tisza 103,7 km, a Bodrog 51,1 km, a Hernád 118,4 km és a Sajó 125,1 km), amelyből 243,5 km szabályozott, vagy részben szabályozott, míg 154,8 km természetközeli állapotú.
A folyók árvizeitől 644,672 km hosszúságú elsőrendű árvízvédelmi töltés mentesíti védendő értékeinket. A védvonalak 16 védelmi szakaszra tagolódnak. A vízkárelhárítási és vízgazdálkodási feladatok ellátásához 9 db szakaszvédelmi központ és két alközpont, 50 db gátőrtelep és 239 db töltést keresztező vízelvezető műtárgy található.
A folyógazdálkodásunk célja a folyóink dinamikus (építő és romboló) egyensúlyának megőrzése oly módon, hogy fenntartható legyen az az állapot, amire a folyók maguk is törekednek, mindemellett a különböző társadalmi-, gazdasági- és ökológiai komplex igények összhangját is igyekszünk megteremteni. A múlt és a jövőben várható jeges árvizek elleni védelmet a legnagyobb tiszai jégtörőhajó flotta (7 db jégtörőhajó) fenntartásával biztosítjuk, különösen a Tiszalöki Vízlépcső védelmét és a jeges árvizek levezethetőségét.
Több, kiemelt jelentőségű vízkárelhárítási és vízgazdálkodási célú létesítmény közül meg kell említeni az 1954-ban üzembe helyezett Tiszalöki Vízlépcsőt, amely a Tisza 518,225 fkm szelvényében helyezkedik el. Három, egyenként 37,0 m széles szegmenstáblával, a folyásirány szerinti jobb oldalán a hajózsilippel (1958), bal oldalán pedig a vízerőművel (1959).
A Vízlépcső feladata, hogy duzzasztásával a felette lévő mederszakaszon olyan vízkészletet biztosítson, amelyből a társadalom és az élővilág vízigényei komplexen kielégíthetőek, ide értve a teljesség igénye nélkül: az ivóvíz-biztosítást, a mezőgazdasági vízhasznosítást, a villamosenergia-termelést, a hajózási feltételeket, továbbá a duzzasztómű feletti Tisza szakaszon Dombrádig, valamint a Bodrog folyó teljes magyarországi szakaszán az ökológiai és rekreációs vízigény biztosítását a duzzasztó teljes hatásterületén, többek között a Bodrogzugban. A megújuló vízenergia előállítása kapcsán megemlítendő, hogy a közelmúltban felújított 3 Kaplan turbina max. 360 m3/s vízemésztés mellett évente ~64 GWh áramot termel.
A közel 70 éve folyamatosan üzemelő duzzasztómű átfogó rekonstrukciója 2019-ben indult és 2022-ben fejeződött be. A vízlépcső időszerű felújítása magában foglalta a duzzasztómű gáttábláinak, gépészeti és elektromos rendszereinek, betonlétesítményeinek korszerűsítését, a hajózsilip teljes és a sólyapálya részleges megújulását, valamint egy speciális úszó munkagép beszerzését.
A nagyműtárgyak kapcsán szót kell ejteni a Cigánd-tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározóról is, amelynek átadására a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése I. ütemének keretében 2008-ban elsőként került sor. A tározó közvetlenül is jelentős mértékben növeli a térségben élő mintegy 45 ezer ember árvízi biztonságát, mindemellett a többi tiszai tározóval a Tisza-völgyi Üzemirányítási Rendszer elemeként járul hozzá a folyóvölgy árvizeinek biztonságos kezeléséhez. A közel 25 km2 alapterületű tározó 94 millió m3 víz befogadására képes. A beeresztő műtárgy kapacitása ~540 m3/s, amely pld. a 2010-ben levonult rendkívüli Sajó határon átfolyó árvizét 3 napon keresztül fogadni tudta volna.
A tervezésekor szempont volt az is, hogy a tározó területén a gazdálkodásra továbbra is lehetőség legyen, így egy második ütemben megvalósultak a tájgazdálkodási létesítmények is, melyeken keresztül szükség esetén a tározóban lévő, illetve a beeresztő műtárgyon a vezérárkon keresztül a beeresztett vizeket kormányozni lehet. A tározótérben helyezkedik el az egyik legnagyobb főcsatorna is, a Tiszakarádi főcsatorna.
Cigándi tározó
Szintén a nagyműtárgyak közé tartozik még a Kesznyéteni árvízkapu is amely a Takta medrében helyezkedik el, automata üzemével a Takta menti árvízvédelmi töltések Tiszai és Sajó árvizek okozta terhelésének csökkentését szolgálja. A létesítmény a Takta bal parti töltés 10+365 tkm szelvényében, a Kesznyéteni Erőmű hídjával egy vonalban egy 350 fm hosszúságú kereszttöltés részét képezi.
Kesznyéteni árvízkapu – 2010. június 8.
Vízrendezés –Mezőgazdasági öntözés - helyi vízkárelhárítás – belvízvédelem – aszálykár-elhárítás - erdészet
Az Igazgatóság működési területe vízrendezési szakmai szempontból két területegységre osztható. Az északi nagy esésű területrészen a hegy- és dombvidéki, míg a déli területrészen a síkvidéki vízrendezés feladatai dominálnak.
A síkvidéki terület 2 176 km2 kiterjedésű, amelyen belül három nagyobb, térségi belvízrendszert Hejő-Csincse-Laskó, Taktaközi és Bodrogközi különböztetünk meg.
A térségi rendszerek további 7 belvízvédelmi szakaszra tagolódnak, amelyben a vízügyi kezelésű csatornák összes hossza: 1 082 km, a 44 db szivattyútelep összes kapacitása mintegy 80 m3/sec amelyekkel biztosítható a térségben keletkező többletvizek befogadó folyókba való átemelése.
A hegy- és dombvidéki terület 8 114 km2, a vízügyi kezelésben lévő kisvízfolyások összes hossza 2157 km. A kisvízfolyásokkal szabdalt területen különösen a nyári időszakokban gyakoriak az intenzív nagycsapadékból kialakuló dombvidéki árvizek, „villámárvizek”, illetve a téli időszakban a hóolvadásból alakulhatnak ki településeket is érintő árhullámok. A lokálisan kialakuló időjárási szélsőségeket különösen nehéz kezelni, mert az előrejelzésektől sok esetben eltérő helyen, nagyságban és időben érkezik a csapadék. Az utóbbi években érezhető volt az a fajta tendencia, hogy a csapadékeloszlás megváltozik, egyidőben lokálisan nagy mennyiségű csapadék hullik, ami elsősorban a településeken helyi vízkárokat okoz, ugyanakkor mint vízkészlet nem hasznosul, hiszen nem szivárog be a földtani közegbe.
Általánosságban elmondható, hogy a helyivízkárok elleni védekezés, a károk mérséklése összetett műszaki és természetközeli beavatkozásokkal csökkenthetők úgy, hogy érvényesüljenek a természetre alapozott vízvisszatartási intézkedések (NWRM- Natural Water Retention Measures), amelyek támogatják a zöld infrastruktúra megvalósítását, amellett, hogy csökkentik a vízkárokkal szembeni kockázatokat, javítják a klímaváltozással szembeni ellenállóképességet is.
A 2022. évi rendkívül aszályos időszakban a gazdálkodók és a lakosság, valamint az ökoszisztéma is érezhette melegedő nyár terheit. Olyan vízfolyások száradtak ki, amelyeket állandóként tartunk nyilván, emellett szinte valamennyi vízfolyásunkon megdőltek a legkisebb mért vízállásrekordok.
A mezőgazdaság vízigényeinek kielégítése (öntözés, tógazdálkodás, stb.) egyébként az Eger-völgyi öntözőrendszerben a Hór-völgyi tározó és Hór-patak, a Laskó-völgyi öntörőrendszerben a Laskó-völgyi tározó és a Laskó-patak, a Taktaközi-öntözőrendszerben a Taktaközi-főcsatorna, a Hernád-völgyi öntözőrendszerben a Bársonyos-főcsatorna üzemeltetésével biztosítható, továbbá mezőgazdasági vízszolgáltatás történik a Gyöngyös-Nagyrédei és a Geleji tározóból is.
Vízgazdálkodási célú ~ 2 400 ha erdőterületeink az ún. védőerdő kategóriába tartoznak. Biztosítják az árvízvédelmi töltések hullámverés és jégzajlás elleni védelmét, a belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait. Az erdőgazdálkodási tevékenységeink célja mindemellett a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása, az invazív fajok visszaszorítása, megfelelő árnyékolással és helyes faállomány szerkezettel a terület vízmegtartó képességének javítása, mindezt oly módon, hogy lehetőleg a gazdasági szempontok is érvényesülni tudjanak. KÉPEK (gazdasági erdő és a mintaprojekt)
Helyreállított ártéri ligeterdő
Vízkészletgazdálkodás
Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás, a vizek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízkészletek átgondolt, tervezett használata, a vizek minőségének megőrzése és javítása a fenntartható fejlődés figyelembevételével.
A vízvagyonnal (felszíni vizek, felszín alatti vizek és felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei) való megfelelő gazdálkodás érvényesítését a vagyonkezelői hozzájárulásokban rögzített szakmai előírások biztosítják, mindezt úgy, hogy megfeleljen Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Tervében (VGT) foglaltaknak, összhangban az EU Víz Keretirányelvével.
Fontos feladat a távlati ivóvízbázisok megóvása, a vízkészletek nyilvántartása, monitorozása, valamint a térségi, illetve településrendezési tervek vízgazdálkodási összhangjának megteremtése.
A fentiekben említett szakmai és jogszabályi feltételrendszeren alapuló szabályozó tevékenység mellett a vízminőség-védelemre is nagy hangsúlyt fektetünk. A környezetkárosodás megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok ellátása esetenként jelentős beavatkozásokkal jár. Példaként említhető a vízfolyásokon az árhullámokkal rendszeresen érkező kommunális hulladékok eltávolítása, valamint a kezelésünkbe tartozó területeken illegálisan elhelyezett hulladékok felszámolása, mely jelentős más szakfeladat ellátásától elvont erőforrásokat igényel.
2004. Tiszai kommunális eredetű hulladékszennyezés
Illegálisan elhelyezett hulladék – Köves-patak
Előfordul felszínen úszó olajszennyezés és a hőmérséklet emelkedésével összefüggő oxigénhiányos állapot is, amelyek kezelése szintén az Igazgatóság feladataihoz tartozik. A vízminőség állapotának folyamatos figyelemmel kísérése egyrészt a területi figyelőszolgálaton, másrészt az akkreditációval rendelkező Mintavevő Munkacsoport munkáján keresztül biztosítható. Az operatív beavatkozásokat az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálata biztosítja, amely a vízkárelhárítás és a napi létesítményüzemelés feltételeinek technikai hátterét adja.
T-elemes merülőfal és perlitszórás alkalmazása úszó olajszennyezésnél
Helyszíni vízminőség vizsgálat
Vízrajz
Szót kell ejteni arról is, hogy a korábbiakban említett szinte valamennyi feladat alapja a magas szintű vízrajzi tevékenység. A vízgazdálkodás az egyik nem látványos tevékenysége a vízügyi szolgálatnak, ugyanakkor az első helyet érdemli az összes megemlített szakterület és tevékenység közül. Magyarország földrajzi helyzete és vízrajzi adottságai egyértelműen meghatározzák a hidrológia szerepét és fontosságát. Az ÉMVIZIG működési területe földrajzilag tagolt, ebből adódik, hogy a végzendő vízrajzi feladat is kellőképpen változatos, adott esetben kihívásokkal teli.
Az ÉMVIZIG működési területén találhatók kisebb és nagyobb folyók, szeszélyes vízjárású kisvízfolyások, belvízcsatornák, távlati vízbázisok, vízlépcsők hatásterületei, valamint forrásokban bővelkedő hegyvidéki területek. A vízrajzi tevékenységen belül öt objektumtípust különböztetünk meg – felszíni, felszín közeli (talajvíz), felszín alatti (réteg- és karsztvíz), hidrometeorológiai, valamint forrás állomások –, amelyek mindegyikén meghatározott paraméterek észlelése történik. Az állomásszám a területi tagoltságból adódóan magas, hétszáz fölötti, az expedíciós mérési szelvényekkel együtt megközelíti az ezret. Napjainkban már a digitális műszerekkel végzett mérés került előtérbe, de továbbra is vannak helyzetek, amikor az emberi közreműködés nem kerülhető el.
A rendelkezésre álló adatok felhasználásával hidrometeorológiai és hidrológiai tájékoztatók készíthetők, egyes vízmércékre árvízi előrejelzés adható. Csapadékmentes időszakban, illetve elrendelést követően az operatív aszálymonitoring állomáson rendelkezésre álló adatok felhasználásával meghatározható a vízhiány.
A terepen keletkezett adatok összegyűjtésével és adatbázisba rendezésével kezdetét veszi a vízrajzi tevékenység következő szakasza, ez pedig az adatfeldolgozás, amely egy többlépcsős folyamat. A vízrajzi adatok elemzése alkalmas következtetések levonására és statisztikai adatok előállítására. A feldolgozást követően a digitális adatok archívumba, a papíros információk pedig a vízrajzi adattárba kerülnek.
A rendelkezésre álló adatbázisok, a naprakész meteorológiai és hidrológiai információk segítik a vízkárelhárítási feladatok tervezhetőségét, a vízkészletek gazdálkodásával és használatával kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátását a vízügyi ágazat és a külső partnerek felé.
A vízgazdálkodás összefüggő rendszere és egymásra épülése miatt -annak szabályozott keretet adva - Igazgatóságunk elkötelezett a tevékenységeit összefogó minőség- környezetirányítási- és energiairányítási rendszerbe integrálni tevékenységét. E célok megvalósítása érdekében az 2007. évben az Igazgatóság vízrajzi tevékenységére, 2009. évben a vízkárelhárítási és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeire az ISO 9001:2000, illetve az ISO 9001:2008 számú szabványok követelményei szerinti minőségirányítási rendszer, majd 2011. évben az ISO 14001:2004 szabvány követelményei szerinti környezetirányítási rendszer került bevezetésre. A vízgazdálkodási tevékenységet kiszolgáló fő- és segédfolyamatok energiaellátására 2018-ban az ISO 50001:2011 szabvány követelményei szerinti energiairányítási rendszert is kialakítottunk.
A bevezetés után mindhárom irányítási területen szabványváltozás történt, amelyeknek megfelelően az integrált irányítási rendszer fokozatos átállásáról Igazgatóságunk gondoskodott, így az irányítási rendszerünk működtetése a bevezetések óta folyamatosan tanúsított.
Nemzetközi együttműködés:
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területének északi határa egyben a Magyar-Szlovák államhatár.
Nagyobb vízfolyásaink egy része, így a Bodrog-, Hernád-, Sajó- és a Bódva-folyók, valamint több kisvízfolyás, pl. Ronyva-, Szartos-patak vízgyűjtő területének nagyobb része a Szlovák Köztársaság területén van, ezek a vízfolyások onnan érkeznek hazánk területére.
Az Igazgatóság a nemzetközi együttműködés tekintetében folyamatosan együttműködik a szlovák vízügyi szervezetekkel (Szlovák Állami Vízgazdálkodási Vállalat Hernád és Bodrog Vízgyűjtő Leányvállalataival). Szakemberei részt vesznek a Magyar- Szlovák Határvízi Bizottság Tisza és mellékfolyó Albizottságának, továbbá a Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Közös Vízminőség-védelmi és Hidrológiai Albizottságának munkájában.
Pályázati tevékenységek
Igazgatóságunk ellátja az egyes európai uniós, valamint központi és kiemelt kormányzati források felhasználásával megvalósuló projektek tervezését, illetve megvalósítását. Működési területünkön - mint a természet- és környezetvédelem aktív résztvevője - nagy figyelmet fordítunk olyan hazai és nemzetközi projektek végrehajtására, amelyek segítségével növelhetők az ár- és belvízvédelmi, vízminőségvédelmi, vagy éppen a vízgazdálkodási tevékenységek hatékonysága. Az elmúlt években számos projekt és pályázat valósult meg, amelyek főként a védekezési infrastruktúra fejlesztését, védelmi eszközök beszerzését, az energetikai hatékonyság növelését, vagy éppen a biológiai sokféleség megőrzését tűzték ki célul. A napjainkban egyre gyakoribbá váló éghajlati szélsőségek okozta vízügyi problémákra – mint a villámárvizek, vagy a hosszan tartó aszályos időszakok – történő felkészüléshez, a károk mérsékléséhez Igazgatóságunk szempontjából igen nagy jelentőséggel bírnak a hazai és európai erőforrások elnyerése.
Működési területünkön a különböző partnereink projektjeinek műszaki-szakmai támogatójaként is részt veszünk a pályázati feladatokban a több évtizedes tudásunk megosztásával járulva hozzá a különböző pályázatok sikerességéhez.