Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 46 516 600/ +36 30 847 4895
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 46 516 600/ +36 30 847 4895

Állomáshálózat

A vízrajz a természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokban résztvevő felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi jellemzőinek - állapotuk és változásaik megismerésével, illetve előrejelzésével foglalkozik. A vízrajzi tevékenység magába foglalja a felszíni és felszín alatti vizekre kiterjedő vízrajzi észlelőhálózat, valamint a hidrometeorológiai észlelőhálózat fenntartását, üzemeltetését, fejlesztését, az innen származó vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását, valamint az országos vízügyi információs rendszer működtetését is.

A vízrajzi észlelések és mérések az országos és regionális léptékű áttekintést biztosító törzsállomásokon, valamint helyi üzemirányítási célú üzemi állomásokon folynak.
E feladatok ellátásához a Vízrajzi és Adattári Osztály az Igazgatóság területi egységei, a Szakaszmérnökségek közreműködésével az Igazgatóság működési területét lefedő vízrajzi észlelőhálózatot üzemeltet, és ellátja az észlelőhálózattal, illetve annak létesítményeivel, eszközeivel kapcsolatos vagyonkezelői, fenntartási, fejlesztési feladatokat. Az Igazgatóság működési területén megközelítőleg 700 db vízrajzi törzs- és üzemi hálózatba tartozó állomást üzemeltet, illetve tart fenn. A felszíni állomásokon mért adatok a http://www.vizugy.hu oldalon tekinthetők meg.
Az állomások 2022. évi állapotnak megfelelő objektumtípus és műszaki felszereltségi megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza.

Állomás jellege

Mennyisége (db)

Észlelés, mérés módja

 

Távjelző (db)

Regisztráló (db)

Észlelő (db)

 
 

Törzshálózat

Felszíni

38

30

1

7

 

Felszín közeli

121

45

58

18

 

Felszín alatti

70

0

16

54

 

Hidrometeorológiai

17

0

0

17

 

Forrás

22

1

0

21

 

Összesen

268

76

75

117

 

 

 

 

 

 

 

 

Üzemi hálózat

Felszíni

188

24

6

158

 

Felszín közeli

150

0

45

105

 

Felszín alatti

20

0

17

3

 

Hidrometeorológiai

46

0

0

46

 

Forrás

17

2

4

11

 

Összesen

421

26

72

323

 

A felszíni állomások közé tartoznak a folyókon, kisvízfolyásokon, csatornákon létesült vízmérce állomások. Vízállás észlelés minden állomáson történik, a jégjelenséges megfigyelésére, illetve a vízhozamok mérésére csak a kijelölt szelvények esetében kerül sor.
A felszín közeli és a felszín alatti állomások mindegyike figyelőkút. Az állomások kialakításukban nem különböznek egymástól, csak az észlelt víz mélysége és besorolása eltérő, illetve a kút talpmélységében tapasztalhatók lényeges különbségek. A felszín közeli hálózat tagjai talajvízre települt állomások, jellemzően 4-15 m-es talpmélységgel, a felszín alatti állomáshálózat kútjai réteg- vagy karsztvízre települt objektumok, amelyek helyenként akár 600 es talpmélységgel is rendelkeznek.
A hidrometeorológiai állomáshálózat a mért paraméterek tekintetében összetett. Ide tartozik a csapadék, a hóvastagság, a hóvízegyenérték, a léghőmérséklet és a párolgás mérése is. Az ÉMVIZIG a működési területének jellemzően dombvidéki jellegéből adódóan elsősorban csapadék észlelését végezteti, de gyakori a hóvastagság és hóvízegyenérték mérése is. Párolgás mérése jelenleg nem történik az Igazgatóságon.
A hidrometeorológiai állomások közé tartoznak az aszálymonitoring állomások is, amelyekből az ÉMVIZIG területén eddig 6 db létesült és üzemel jelenleg. Az állomások számának folyamatos bővülése várható. Ezeken a létesítményeken többek között csapadék és talajnedvesség mérés történik. A keletkezett adatok az idényben heti gyakorisággal készített aszályjelentéshez biztosítanak információt. Az aszálymonitoring állomásokon mért adatok az http://aszalymonitoring.vizugy.hu/ oldalon érhetők el.
Szintén a működési terület jellegéből adódik, hogy Igazgatóságunk forrásmérő hálózattal is rendelkezik. A források esetében mindig a vízhozam meghatározása történik meg. A mérési módszer függ a forrás hozamából és a mérési szelvénytől, a forrás fakadási helyének kiépítettségétől, esetleges foglalásától.
A törzs- és üzemi hálózaton mért és észlelt adatok feldolgozása egységes elvek – Műszaki Előírások és Útmutatók – szerint történik. Az ellenőrzések és a feldolgozások elvégzését követően az adatok és dokumentumok az ágazatspecifikus nyilvántartó programokba, adatbázisokba, illetve a papír alapú dokumentumok a vízügyi igazgatóságok adattáraiba kerülnek.
A technikai fejlődés lehetőségeit kihasználva az Igazgatóság célja a keletkező adatok megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és elérhetőségének növelése, amelynek érdekében folyamatosan bővül a felszíni és felszín közeli távjelző hálózat.
A vízrajzi észleléseken kívül az Igazgatóság mérőcsoportja a kijelölt szelvényekben rendszeresen végez a vízmennyiség meghatározására szolgáló méréseket, illetve egyéb esetekben expedíciós jellegű méréseket. A mérési eredmények felhasználásával az állomásokra vonatkozó vízállás-vízhozam összefüggés készül, amely rendelkezésre álló vízállás adattal együtt alkalmas vízhozam idősor előállítására, valamint statisztikai adatok meghatározására. Ezen információk és adatsorok tervezési folyamatok során is rendszeresen felhasználásra kerülnek. 
Expedíciós (eseti jellegű) mérések elsősorban a VKI monitoring hálózathoz tartozó szelvényekben, mintavételi pontokon vagy azok környezetében történnek. Az expedíciós jellegű mérések helyszínei és időpontjai minden esetben a kémiai és/vagy biológiai vizsgálatot végrehajtó szerezettel kerülnek egyeztetésre.